Miért vársz egy nőre?

Ma volt az Everness utolsó napja. Rengeteg szabad időnk is volt, s este fele pedig összepakoltunk s vártuk a kisbuszt, amivel a sátrat és a benne lévő motyót egy budapesti srác elvitte.

Közben rengeteg időnk maradt beszélgetni, többek közt egy olyan sráccal is, aki hasonló mód sok idővel rendelkezett a szállító megérkezéséig. 20 évesen magát tartotta el, mert korán önállósodott az édesapja miatt. Pest mellett egy családnál él, fizeti az albérletét, s minden egyebet, ami az életéhez szükséges.

Tini szerelem

Szó szót követet, Mi is meséltünk magunkról, s a srác is. S elég hamar kiderült, hogy hát neki is lenne valakije, csak épp várnia kell minimum 3 évet. Néztem nagyot, mi itt a történés, miért is akarna várni valakire ennyit, főleg 20 évesen.

De ami igazán furi volt, hogy ő valahogy evvel nem volt boldog. Fiatal volt a lány hozzá képest, kicsit talán még éretlen is a szerelemhez, de ez a srác igazából nem is igazán tudta, mi is igazán jó neki.

Ugyan felvillanyozta az a gondolat, hogy a lánnyal lehet, s az is insprálta, hogy mennyire érett gondolkodású, de valahogy nem volt kerek a történet.

Aztán kiderült, hogy mennyire megviselte a múltkori találkozás is, mert fáj neki a hiány, illetve az az érzés, hogy lehet a semmiért akar várni éveket. Ami azért is macera neki, mert korábban már várt valakire másfél évet, s nem lett belőle semmit.

Az emberi kapcsolatok tömkelege sem tudja megadni a partnerkapcsolat adta egyedi lehetőségeket.

3 alapigény

Pár évvel ezelőtt az volt a munkám, hogy egy nyelvoktató programhoz készítettem egy személyiségtesztet pár kérdésből, amivel meg lehetett mondani, milyen jellegő témák és olvasmányok érdekelhetik, illetve milyen tanulási stílus jellemzi az egyes tanulókat.

Ennek az volt az értelme, hogy pár jellegzetes, bár a mindennapok során nem túlságosan meghatározó szokás révén lehetővé vált a rejtett mozgatórugók feltérképezése. Ami a nyelvtanulás (és sok más kapcsán is) alapvető hatékonyságnövelő tud lenni.

S a srác valódi problémájára is ennek ismerete adta meg a valódi kulcsot.

A srác alapvetően a kapcsolatok terén volt érzékeny. Mindent megtett a barátaiért, hogy kapcsolódhasson emberekhez. Ez volt az ő gyenge pontja, a legfontosabb mozgatórugója.

A kislány alapvető mozgatórugója viszont teljesen más. A mindennapokat alapvetően ésszel éli meg, s mindent megtesz azért, hogy megteremtse mindazt, ami számára fontos.

Olyan volt a helyzetük, mint amikor két ember két teljesen külön világban élne. S pont ezért sem lehetett olyan a kapcsolat, amilyennek szerette volna a srác.

De az érzelmek a legfontosabbak!?

Az a helyzet, hogy nem. Pontosabban nem mindenkinek. Csak azoknak, akiknek az érzelmi világuk harmóniája a legfontosabb (ez a harmadik alapigény). De a többi embernek nem.

Bármennyire is sokaknak (például nekem is) az érzések a legfontosabbak egy emberi kapcsolódásban, a valóság sokkal prózaibb, mint azt szeretnénk. Sok ember úgy alakít ki kapcsolatokat, hogy nem sokat foglalkozik az érzéseivel, mert számukra nem az az elsődleges. Hanem az anyagi biztonság vagy a kapcsolatok építésének és ápolásának a lehetősége.

Amíg ezen mozgatórugókra nem láttam rá, nem is értettem, hogyan képesek egyesek csupán ésszel eldönteni dolgokat. Illetve azt sem, miért követik mások a barátaik olyan szokásait, amik igazából számukra nem voltak jók.

A valódi kapcsolódás ezernyi apró dologból áll össze.

Hogyan lehet ez jobb?

Ma már másra figyelek, s pont ezért más szemmel vagyok képes emberek kapcsolataira rálátni. Szokás szerint kérdések mentén figyelem azt, ami körülöttem zajlik.

  • Mi van a beszédjének a fókuszában?
  • Mi hozza lázba, mitől lesz izgatott valaki?
  • Mitől fél a másik ember, mi az, amit minden áron elkerül?
  • Miként viselkedik egy közösségben?
  • Miként kapcsolódik másokhoz, mit keres másokban?
  • Melyik az a pont, ahol elkalandozik, terel és összehúzódik a másik?

Ezek olyan jelek, amit ha jól megfigyelünk, s pontosan tudjuk, mit keressünk ennek kapcsán, megláthatjuk mindazt, amitől jobbá válhat a másik ember élete.

Én azt figyeltem meg, hogy főleg azon kapcsolatok sikeresek (és boldogok) hosszabb távon, ahol az alapvető igénye a két félnek azonos. Pontosabban ha az alapvető igény nem azonos, akkor hosszabb távon egy kapcsolaton rengeteget kell dolgozni ahhoz, hogy mind a két fél számára örömteli, támogató és boldogító legyen.

Küld el annak a barátodnak, akinek ez hozzájárulás lehet